A Tervezett Szenzomotoros Tréning, azaz a TSMT, idegrendszeri érést támogató mozgásterápia. A fejlesztés hatására a testvázlat, a térbeli tájékozódás és a lateralitás erősödik, a dominancia beérése mellett pedig a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitás fejlődése is megindul. A terápiát Lakatos Katalin dolgozta ki.

A fejlesztést állapot- és mozgásvizsgálat előzi meg, mely megállapítja, hogy mely terület(ek)en van(nak) éretlenség(ek), esetleg elmaradás(ok), mely területe(ke)t aztán csoportos- vagy egyéni munka során lehet fejleszteni. Ezért is kérjük, hogy a szülő legyen jelen a vizsgálaton, hogy saját szemével győződhessen meg a vizsgálati eredményről, ami sokszor nagy meglepetést tud okozni. Sokan nem is gondolják, hogy egy-egy apró hiányosság (nem begyakorolt mozgás, kihagyott fejlődési elem, stb.) akár organikus éretlenségre is utalhat, illetve, hogy – ha nem foglalkoznak vele – mennyi később problémának lehet a gyökere. A hárítás („nincs is semmi gond”, „csak kicsit ügyetlen”) és a halogatás („majd kinövi”) sokszor nagyon ártalmas.

Pedig – ha végiggondoljuk – ez igazán logikus! A gyerekek fejlődése egymásra épülő elemekből áll. Bármelyik elem marad is ki, bármelyik hibás; abból később gondot okoz. Ha pl. egy gyermek nagymozgásával gond van, akkor várhatóan a finommotorikával (a kis, finom mozgások kivitelezésével) is nehézségei lesznek. Márpedig, ha egy gyerek minden figyelmét leköti az, hogy helyesen fogja meg a ceruzát, (hiszen az nem automatikus és begyakorolt mozdulat) akkor nemigen marad figyelme arra, hogy közben mit mond a tanító néni, vagy mit is kellene csinálnia a végre helyesen megfogott ceruzával. Tehát nem azért nem tud az iskolai elvárásoknak megfelelően teljesíteni, mert nem elég okos, hanem azért, mert testi szinten még nem automatizálódtak azok a folyamatok, amik a sikeres iskolai szerepléshez szükségesek.

Egy másik példa. A feladat az, hogy az iskolában csak ülni kell és meg kell keresni az Á betűt. Ez annak a gyermeknek keserves munka, akinek nem mozog rendesen a szeme! Pedig a gyermek nem látássérült, nem kell neki dioptriás szemüveg, csak mivel babaként nem mászott, ezért a közel –és távollátása sem fejlődött ki megfelelően, ami az olvasásnál és írásnál a sorkövetésben játszik szerepet. Ezt a problémát jellemzően senki nem veszi észre: sem a pedagógus, sem a szülő.

A TSMT-állapotvizsgálata ezeket a zavarokat szűri ki, meghatározza a fejlesztést igénylő területeket. Ezt követően pedig a TSMT-foglalkozások segítenek a „hálózatot” megjavítani, beindítani, és automatizálni a helyes mozgásokat.

Amit a gyerekekből a szülők, vagy akár a pedagógusok észrevesznek – ha egyáltalán észreveszik (pl. nehezen mennek a finommozgások, nem tud féllábon állni, nem úgy mozog, mint a kortársai stb.) – az a kimenet, az output, vagyis az, amit a gyerek produkál. A jelenleg ismert gyógypedagógiai-, pedagógiai terápiák módszerre a hiányokkal kapcsolatos gyakoroltatás: ha ügyetlen a gyermek, tornáztatják, ha nem tud olvasni, akkor olvastatják. Tehát rendre az outputot ismételtetik.

A TSMT (szenzomotoros – érzékelés- és mozgás kölcsönhatásán alapuló – terápia) pedig azt mondja, hogy a rossz motoros (mozgásos) válasznak előzménye van. Volt egy bemenet azt követte egy földolgozás, s erre a gyermek tévesen reagált.

A TSMT tehát „újraindítós” (ún. regresszív) terápia: először rakjuk össze az érzékleteket, a gyermek tanulja meg ezeket jó helyre átkapcsolni, értelmezni; mert csak ily módon lesz jó a kimenet, az eredmény is.

Az ősember, ha kibillent, matektudás és külföldi nyelvtanulás nélkül visszahúzta magát, tehát visszaállította az egyensúlyt. Az, hogy valakinek milyen a hálózata, az nem IQ-függő, hanem érésfüggő. Az organikusan éretlen gyerekek hálózatát gyengének, alulműködőnek találjuk, ezért a hálózatot javítjuk. A TSMT regressziós szemléletű terápia, tehát visszamegyünk a legelejére, ahol a hálózatoknak „rendesen” kellett volna fölépülniök. ám mivel ez nem történt meg, olyan feladatokkal dolgozunk, amelyektől a hálózat bejáratódik, az idegrendszerben jobb átkapcsolások és értelmezések lesznek, ezért javulni fog a teljesítmény, vagyis a kimenet is. Ügyesebben fog kis mozdulatokat elvégezni, képes lesz féllábon állni, fejlődik a mozgása stb.

Milyen tünetekre figyeljenek szülőként/ pedagógusként?

Elöljáróban megjegyzem, hogy egy-két tünettől még nem kell megijedni. Ám, ha több megállapítás is igaz gyermekére, akkor érdemes az állapot- és mozgásvizsgálatra eljönni hozzánk, és megbeszéljük, hogy van-e további teendő.

Motoros tünetek:

• pontatlan mozgás-kivitelezés;
• mozgáskoordinációs gyengeség;
• gyenge ritmusérzék;
• új mozgások tanulásának gyengesége, lassúsága;
• erőadagolási problémák (ezek főleg labdázásánál jönnek elő);
• diszpraxia, a megszerzett mozgásos tapasztalat hiányos felhasználásának, tervezésének és kivitelezésének (enyhébb fokú) zavara;
• apraxia, az akaratlagos mozgás vagy összetett cselekvés végrehajtásának zavara;
• éretlen grafomotorika;
• túlzott passzivitás;
• akadályozott beszédfejlődés (beszédmotorika);
• hiperaktivitás (mozgáskoordinációval kapcsolatos kontrollfunkciók gyengesége);
• a dominancia késése, eltérései (keresztezett vagy kevert).

A pszichés-kognitív terület tünetei:

• mentális retardáció;
• emlékezeti gyengeség;
• információ-feldolgozási zavar;
• a figyelem- és tevékenységszervezés képességének gyengesége;
• a belátáson / tapasztalatokon álló gondolkozás megjelenésének késése;
• az analógiás gondolkodás megjelenésének késése;
• a testvázlat, lateralizáció, téri orientáció zavara;
• diszlexia / diszkalkulia-veszélyeztetettség;
• szorongás, depresszió, fóbiák;
• szobatisztaság.

A szociális terület tünetei:

• nehezebben illeszkedik a közösségbe;
• nehezített szabályfelismerés és szabályelfogadás;
• a szabálykövetés kiszámíthatatlansága;
• a leválások-kötödések dinamikájának eltérései;
• a segítségadás elutasítása;
• a feladathelyzetből való kiszállás;
• a kontrollfunkciók gyengesége (a társas kapcsolatokban megmutatkozva).

Kinek javasoljuk?

Mindenkinek, aki a fenti tünetek közül többet is észlelt gyermekén, illetve aki aggódik gyermeke fejlődése miatt.

Mindenkinek, akinek a gyermeke iskolába készül: az állapotvizsgálat eredményei előre jelzik az iskolai beválás kockázatos területeit. Az óvoda utolsó évében az állapot- és mozgásvizsgálat elvégzése mindenképpen javasolt.