A diszlexia-veszélyeztetettséget vizsgáló eljárás célja azoknak a részképességzavaroknak a feltárása, amelyek jelenléte nehezíti vagy akadályozza az olvasás és írás információszerző és -közlő szerepének kialakulását.

Ha időben felfedjük a nehézségeket, megelőzhetjük, hogy az elsődleges tünetekre rárakódjanak a várható következmények, amelyek lehetnek: magatartászavarok, agresszió, regresszió, dacreakció, körömrágás, enurézis, dühkitörés, táplálkozási zavar, önértékelési probléma, iskolai kudarcok, stb. .

A diszlexia-veszélyeztetettség gyanúja 5-6 éves óvodás gyermeknél merülhet fel.

A vizsgálat segítséget nyújthat az első osztály korai hónapjaiban tapasztalt sikertelenségek esetében vagy a sikertelenségek megelőzésében is.

Szükséges lehet diszlexia veszélyeztetettség vizsgálata, ha gyermeküknél a következő jelenségeket tapasztalják:

• megkésett/akadályozott beszédfejlődés;
• nehezen induló nyelvi fejlődés;
• beszédmegértési nehézség;
• nehézkes verstanulás, gyengébb kifejezőkészség, szómegtalálási nehézségek;
• gyakori visszakérdezések;
• motoros ügyetlenség, rossz ritmusérzék;
• szórt figyelem.

A diszlexia-veszélyeztetettség vizsgálatra, a gyermek a szülővel érkezik. Minden eddigi dokumentumot, szakvéleményt, vizsgálati eredményt kérünk elhozni, hiszen ez segíti a gyermek konkrét problémájának feltárását. Először az anamnézis felvételére kerül sor, amennyiben ez még nem történt meg az előző vizsgálatok során. Ezt követően, nagyjából 60 perc alatt kétszemélyes helyzetben történik a vizsgálat.

A felmérés összességében 90 perc, melyből kb. 15 perc az anamnézis felvétele, 60 perc a vizsgálat és újabb 15 perc a vizsgálat kiértékelése, az esetleges fejlesztések, prevenciós foglalkozások, egyéni fejlesztési tervének megbeszélése.

A következő bejegyzés Állapotfelmérés óvodásoknak megjelent itt: Wekerlei Fejlesztő-műhely.

Ha óvodáskorú gyermekénél, tapasztalják a következő jelenségeket akkor szükséges lehet a diszlexia prevenciós foglalkozás:

• a nagymozgásának fejlődése eltért az átlagtól: később ült, állt, járt, nem kúszott-mászott;
• finommozgását tekintve rajzai átláthatatlanok, kuszák, ceruzafogása görcsös;
• beszéde megkésett; beszédészlelési, megértési nehézségekkel küzd; az utasításokra nem figyel, folyamatosan visszakérdez;
• nyelvi fejlődése életkorától eltérő, szótalálási nehézségek jelentkeznek, illetve nyelvtanilag helytelen a beszéde és a versek tanulása is nehezebben megy számára;
• az alak, forma, nagyság, szín felismerése, megkülönböztetése nehézkes számára,
• jobb-bal kezét folyamatosan váltogatja;
• sorrendalkotása, ritmusérzéke, térbeli és időbeli tájékozódása gyengébb.

Meixner Ildikó szerint az olvasást elsajátítani végül is csak olvasás révén lehet, különösképpen diszlexia-veszélyeztetetteknek, akik számára annál nehezebb egy feladat, minél inkább telített az nyelvi elemekkel. Az általalunk kínált fejlesztő, játékos foglalkozásokkal 3 fő területet fejlesztünk:

1. téri tájékozódás;
2. beszéd;
3. ritmusfejlesztés.

A fejlesztő foglalkozásaink sérülésspecifikusak, mely az egyéni szükségleteknek megfelelően alakulnak. Kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való kapcsolattartást; tanácsokat adunk az otthoni, további gyakorlásra, közös játékra is.

A foglalkozás gyakorisága: heti egy, vagy két alkalom (a vizsgálat eredményétől függően)

A foglalkozás típusa: egyéni, vagy kiscsoport (max. 3 fő)

A foglalkozás időtartama: egyéni: 45 perc/alkalom + 10 perc szülői konzultáció; kiscsoport: 50 perc/alkalom + 10 perc szülői konzultáció

A következő bejegyzés Diszlexia prevenciós terápia megjelent itt: Wekerlei Fejlesztő-műhely.

A fejlesztés része lehet a tünetek kezelése, ám még ennél fontosabb a gyerek egészét figyelembe vevő fejlődési folyamat feltételeinek a biztosítása. Gyógypedagógiai eszközökkel a fent említett állapotokon sokat lehet fejleszteni, és meg lehet előzni a további lemaradást.

Alapvető célunk tehát a gyermekek személyiségfejlődésének elérése olyan módon, hogy minél boldogabb, egészségesebb és erkölcsösebb emberekké váljanak. Ezen alapvető célok mellet törekszünk arra, hogy a gyerekek képességei minél jobban kifejlődjenek. A részképesség-zavarok csökkenjenek, a magatartási-, beilleszkedési- és tanulási nehézségek megszűnjenek. További célként szerepel a gyerekek ismereteinek bővítése, illetve a szokványos iskolai előmenetel biztosítása. Segítségünk egyaránt jelenti a gyermek egyéni fejlesztését, és számára a tanulási környezet megfelelővé alakítását is.

A gyógypedagógiai diagnosztikus és terápiás tevékenység fő területei:

• személyiség- és társas kapcsolatok;
• kognitív funkciók: végrehajtó funkciók, figyelem, koncentráció, orientáció, receptív és expresszív beszéd, érzékelés, észlelés, motorium, vizuomotoros organizáció, tanulás, emlékezet;
• affektív funkciók: emóciók, érzelmek, hangulatok, kötődés, empátia, érzelmi intelligencia, érzelmi zavarok;
• ismeretek: a gyermek tanult, szerzett ismereteinek köre, tudásszintje (utánzáson, megértésen, aktív beszéden alapuló ismeretek, olvasás, írás- helyesírás, számolási készség, általános tájékozottság);
• adaptív viselkedés: önállóság, társas kapcsolatok, beilleszkedés, önkontroll, interakciók, játék, szabadidő szervezése, megismerése és fejlesztése.
  (dr. Eigner Bernadett (2010): ELTE-Pszichopedagógiai Tanszék: Szakbemutatás-Összefoglaló)

A fejlesztő foglalkozások sérülésspecifikusak, mely az egyéni szükségleteknek megfelelően alakulnak. Kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való kapcsolattartást és tanácsokat adunk az otthoni, további gyakorlásra, közös játékra.

A foglalkozás gyakorisága: heti egy, vagy két alkalom (a vizsgálat eredményétől függően)

A foglalkozás típusa: egyéni, vagy kiscsoport (max. 3 fő)

A foglalkozás időtartama:

egyéni: 45 perc/alkalom + 10 perc szülői konzultáció; kiscsoport: 50 perc/alkalom + 10’ szülői konzultáció

A következő bejegyzés Komplex készség- és képességfejlesztés óvodás gyermekeknek megjelent itt: Wekerlei Fejlesztő-műhely.

„A gyógypedagógiai diagnosztikus és terápiás tevékenység fő területei:

• személyiség és társas kapcsolatok;
• kognitív funkciók: végrehajtó funkciók, figyelem, koncentráció, orientáció, receptív és expresszív beszéd, érzékelés, észlelés, motorium, vizuomotoros organizáció, tanulás, emlékezet;
• affektív funkciók: emóciók, érzelmek, hangulatok, kötődés, empátia, érzelmi intelligencia, érzelmi zavarok;
  ismeretek: a gyermek tanult, szerzett ismereteinek köre, tudásszintje (utánzáson, megértésen, aktív beszéden alapuló ismeretek, olvasás, írás- helyesírás, számolási készség, általános tájékozottság);
• adaptív viselkedés: önállóság, társas kapcsolatok, beilleszkedés, önkontroll, interakciók, játék, a szabadidő szervezése, megismerése és fejlesztése.”
  (dr. Eigner Bernadett (2010): ELTE-Pszichopedagógiai Tanszék: Szakbemutatás-Összefoglaló)

A fejlesztés része lehet a tünetek kezelése, de még inkább a gyerek egészét figyelembe vevő fejlődési folyamat feltételeinek a biztosítása.

„Alapvető célunk, tehát a gyermek személyiségfejlődésének elérése olyan módon, hogy minél boldogabb, egészségesebb és erkölcsösebb emberekké váljék. Ezen lényeges célkitűzés mellett törekszünk arra is, hogy a gyermekek képességei minél jobban kifejlődjenek. Segítségünk egyaránt jelenti a gyermek egyéni fejlesztését és számára a tanulási környezet megfelelővé alakítását is.”

(Ali P., Szekeres Á. (2007): Inkluzív nevelés)

A fejlesztő foglalkozások célzottan segítenek a fennálló problémák megoldásban, ezek ugyanis az egyéni szükségleteknek megfelelően alakulnak. Kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való kapcsolattartást és tanácsokat adunk az otthoni, további gyakorlásra, közös játékra.

A foglalkozás gyakorisága: heti egy, vagy két alkalom (a vizsgálat eredményétől függően)

A foglalkozás típusa: egyéni, vagy kiscsoport (max. 3 fő)

A foglalkozás időtartama:

egyéni: 45 perc/alkalom + 10 perc szülői konzultáció; kiscsoport (max. 3 fő): 50 perc/alkalom + 10 perc szülői konzultáció

A következő bejegyzés Komplex gyógypedagógiai fejlesztés óvodás gyermekeknek megjelent itt: Wekerlei Fejlesztő-műhely.

A vizsgálat 1-2. osztályos-, 3-4. osztályos- és felső tagozatos tanulóknál történhet. A szövegemlékezeti- és szövegmegértési vizsgálat alapján következtethetünk a gyermek auditív, vizuális figyelmére, percepciójára, gondolkodási műveleteire, szókincsére, helyesírási készségére is.

A diszkalkulia pedagógiai vizsgálata a számolási képességek vizsgálatát jelenti. A vizsgálat alkalmazkodik a gyermek életkorához, osztályfokához, illetve matematikai tudásának elvárható szintjéhez. Ha gyermekénél számolási nehézségek jelentkeznek, akkor válik szükségessé a diszkalkulia-vizsgálat.

A diszlexia és diszkalkúlia vizsgálatra, a gyermek a szülővel érkezik. Minden eddigi dokumentumot, szakvéleményt, vizsgálati eredményt kérünk elhozni, hiszen ez segíti a gyermek konkrét problémájának feltárását. A dokumentumokat a gyermekre vonatkozó adatvédelmi szempontok betartásával tekintjük át. Először az anamnézis felvételére kerül sor, amennyiben ez még nem történt meg az előző vizsgálatok során. Ezt követően, nagyjából 60 perc alatt kétszemélyes helyzetben történik a vizsgálat.

A vizsgálat összességében 90 perc, melyből kb. 15 perc az anamnézis felvétele,

60 perc a vizsgálat és újabb 15 perc a szülővel való konzultáció, az esetleges fejlesztések, terápiák és foglalkozások, vagy egyéni fejlesztési tervek megbeszélése.

A következő bejegyzés Diszlexia és/vagy diszkalkúlia vizsgálat iskolásoknak megjelent itt: Wekerlei Fejlesztő-műhely.

Fontosnak tartjuk, hogy az ilyen gyermek sorozatos hibái másságából és nem egyéb okból (szándékosság, hanyagság stb.) adódnak, ezért sem szabad hibáztatni, vagy leszidni. Foglalkozásaink alatt igyekszünk a megfelelő motiváció kialakítására; valamint arra, hogy a munka mindig lendületesen legyen.

A fejlesztések során nem csupán az olvasás-írás megtanításáról van szó, hanem a nyelvi készség és egyéb készségek fejlesztéséről és a helyes önértékelés kialakításáról is. A reedukáció alapelvei és módszerei azonosak a prevencióéval. A fejlesztő gyakorlatok közül rendszeresen foglalkozunk a téri tájékozódás és a nyelvi készség fejlesztésével is.

A fejlesztő foglalkozások célzottan segítenek a fennálló problémák megoldásban, ezek ugyanis az egyéni szükségleteknek megfelelően alakulnak. Kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való kapcsolattartást és tanácsokat adunk az otthoni, további gyakorlásra.

A foglalkozás gyakorisága: heti egy, vagy két alkalom (a vizsgálat eredményétől függően)

A foglalkozás időtartama:

egyéni: 45 perc/ alkalom + 10 perc szülői konzultáció,

kiscsoport (max. 3 fő): 50 perc/alkalom + 10 perc szülői konzultáció

A következő bejegyzés Diszlexia reedukációs terápia megjelent itt: Wekerlei Fejlesztő-műhely.

A tanulási nehézség akkor jelenhet meg, ha a gyermek élethelyzetében valamilyen nehezítő körülmény alakul ki. Ilyenkor a gyermek nem tud részt venni az iskolai tanulási folyamatban. Minél tovább tart a betegség, annál inkább elmarad az osztálytársaitól. A lemaradás eredményesen korrigálható, megszüntethető a többségi pedagógia eszközeivel (pl. korrepetálás). Ehhez azonban az szükséges, hogy a gyermek idejében segítséget és megértést kapjon. Ha a gyermek nem kapja meg ezt a segítséget, tartóssá válhat a gyenge tanulmányi eredmény. (Ali P., Szekeres Á. (2007): Inkluzív nevelés)

Ha a következő tüneteket tapasztalja a gyermekénél, akkor jelentkezzen komplex készség- és képességfejlesztő foglalkozásunkra:

• teljesítményromlási-, olvasási-, számolási- és írászavarok;
• értelmi képességek (figyelem, emlékezet, koncentráció, általános gondolkodási készség) gyengesége;
• tanulási motiváció és tanulási technikák nehézségei.

A fejlesztés célja a tünetek kezelése is, de sokkal inkább a gyermek egészét figyelembe vevő fejlődési folyamat feltételeinek a biztosítása. Gyógypedagógiai eszközökkel az említett állapotokon sokat lehet fejleszteni, és meg lehet előzni a további lemaradást.

Alapvető célunk, tehát a gyermekek személyiségfejlődésének elérése olyan módon, hogy minél boldogabb, egészségesebb és erkölcsösebb emberekké váljanak. Ezen alapvető célok mellett arra is törekszünk, hogy a gyerekek képességei minél jobban kifejlődjenek, csökkenjenek a részképesség-zavarok. (dr. Eigner B., (2010): ELTE-PSZ Tanszék: Szakbemutatás-Összefoglaló)

További célként szerepel a gyerekek ismereteinek bővítése, illetve a szokványos iskolai előmenetel biztosítása. Segítségünk egyaránt jelenti a gyermek egyéni fejlesztését, de a tanulási környezet számára megfelelővé alakítását is. (Ali P., Szekeres Á. (2007): Inkluzív nevelés)

A fejlesztő foglalkozások célzottan segítenek a fennálló problémák megoldásban, ezek ugyanis az egyéni szükségleteknek megfelelően alakulnak. Kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való kapcsolattartást és tanácsokat adunk az otthoni, további gyakorlásra.

A foglalkozás gyakorisága: heti egy, vagy két alkalom (a vizsgálat eredményétől függően)

A foglalkozás időtartama:

egyéni: 45 perc/ alkalom + 10 perc szülői konzultáció;

kiscsoport (max. 3 fő): 50 perc/alkalom + 10 perc szülői konzultáció

A következő bejegyzés Komplex készség- és képességfejlesztés iskolás gyermekeknek megjelent itt: Wekerlei Fejlesztő-műhely.

A gyógypedagógiai vizsgálatra, a gyermek a szülővel érkezik. Minden eddigi dokumentumot, szakvéleményt, vizsgálati eredményt kérünk elhozni, hiszen ez segíti a gyermek konkrét problémájának feltárását. Először az anamnézis felvételére kerül sor, amennyiben ez még nem történt meg az előző vizsgálatok során. Ezt követően, nagyjából 60 perc alatt páros beszélgetésen történik meg a vizsgálat.

A vizsgálati eljárások az egyéni szükségleteknek megfelelően alakulnak.

Az általunk használt vizsgálati eljárások:

• Goodenough-rajzteszt: A vizsgálat során feltárul a gyermek szenzomotoros tevékenységének fejlettsége, az élmények, ismeretek, képességek integrációjának foka és minősége, és nem utolsósorban a gyermek személyisége.
• Frostig-teszt: A teszt 4-7 éves korú gyermekek egyéni és csoportos vizsgálatára alkalmas.
• Öt szubteszt, amelyek a vizuális észlelés öt jelentős tartományát fedik le: szem-kéz koordináció, alak-háttér percepció, alakkonstancia, térbeli helyzet, térbeli viszony.
• Bender-próba: Papír-ceruza teszt, a vizuomotoros koordináció mérésére szolgálnak. A feladatok helyes kivitelezéséhez vizuális észlelés, grafomotoros kivitelezés és a kettő szenzoros integrációja szükséges. Két különböző életkori csoport számára használható:
  Bender A: 4-6 éveseket mér (a gyakorlatban: óvodás).
  Bender B: 6-12 éveseket mér (csak iskolás).
• DIFER-vizsgálat: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4-8 évesek számára. A tesztrendszer alkalmas az óvodáskorú és az 1-2. osztályos gyermek részképességeinek fejlődését nyomon követni, a fejlődő ütemből, a fejlődési mutatók alapján következtetéseket levonni, valamint meghatározni a fejlesztendő területeket és arra preventív illetve felzárkóztatási tervet összeállítani.
• EDTFELDT-teszt: A téri pozíció érzékelését vizsgáló feladatlap 5-7 éveseknek.
• Szék-lámpa próba: A fókuszált, koncentrált figyelmet méri 6-8 évesekkel.
• Piéron-teszt: A fókuszált, koncentrált figyelmet méri 8 éves kor fölött.
• REY komplex-ábrateszt: komplex emlékezetvizsgáló eljárás 4-8 éves gyermekek fejlődési vizsgálatára. Alkalmas nagyobb gyermekek és felnőttek komoly kognitív hiányosságainak feltárására is. Egyszerre mozgósítja a perceptuális, mozgásos és memória folyamatokat, a szerveződés és tervezés képességeit, a problémamegoldás stratégiáit.

A vizsgálat összességében 90 perc, melyből kb. 15 perc’ az anamnézis felvétele,

60 perc maga a vizsgálat, és újabb 15 perc a vizsgálat kiértékelése, az esetleges fejlesztések, terápiák, foglalkozások vagy egyéni fejlesztési tervek megbeszélése.

A következő bejegyzés Komplex gyógypedagógiai vizsgálat megjelent itt: Wekerlei Fejlesztő-műhely.

A foglalkozások során célunk az írászavar megelőzése/kezelése, a rajzkészség kialakítása, az írómozgás előkészítése és felkészítés az iskolakezdésre. A grafomotorikai fejlesztés során nagy hangsúlyt fektetünk a nagymozgások fejlesztésére, hiszen a finommozgások ezekből indulnak ki.

Grafomotorika fejlesztő foglalkozásainkra várjuk azon nagycsoportos, tanköteles korú és kisiskolás gyerekek jelentkezését ( a két korosztályt külön csoportban fejlesztjük), akiknek az alábbi tünetek tapasztalhatók.:

Óvodás korban:

• nem szeret/tud rajzolni
• nem szeret gyurmázni, kézműveskedni, apró tárgyakkal játszani
• finommozgásai gyengék
• mozgása koordinálatlan, darabos és ügyetlen

Iskolás korban:

• írása kusza
• írásképe rendezetlen
• vonalvezetése hullámzó
• ceruzafogása görcsös
• a betűk formája változékony
• helyesírása hibás
• a nyelvtani műveletek megértése, megjegyzése, alkalmazása nehézséget jelent számára.

A foglalkozás menete fejlesztési területek szerint:

• nagymozgás fejlesztése játékosan: járás, csúszás, kúszás, mászás, egyensúlyozás, stb.
• testséma: testrészek azonosítása, tudatosítása, stb.,
• a térbeli- és síkbeli orientáció fejlesztése: fent-lent, feljebb-lejjebb, stb.; a bal-jobb oldal differenciálása, lateralitás kialakítása;
• finommozgás fejlesztése: a tenyér, csukló, ujjak izmainak mozgatása, erősítése különböző játékokkal/feladatokkal;
• a grafomotorika fejlesztése;
• vonalkövetés kézzel, ujjakkal, eszközzel;
• sorok közötti folytonos- és szaggatott vonal nyomán haladó rajzolás, vízszintes és függőleges hullám-, kör-, és hurokvonalak alakítása;
• minta nyomán haladó ráírás, rárajzolás, majd folytatás;
• vonalrajzolás szűkülő úton és növekvő hosszúságban egyenesen, majd fokozatosan nehezedő labirintusban;
• hiányzó vonalak pótlása;
• ritmikus sorok írása;
• fejlesztő játékok.

Amit hozni kell: tolltartó (grafitceruza, színes ceruzák, radír, hegyező), A/4-es gumis dosszié. A foglalkozás végén a szülőkkel való konzultáció során segítséget és ötleteket adunk az otthoni gyakorlása és játékra is, mely a gyermek fejlődését segíti.

A foglalkozás gyakorisága: heti egy alkalom

A foglalkozás időtartama: kiscsoport (max. 6 fő): 60 perc/alkalom

A következő bejegyzés Grafomotorika fejlesztés megjelent itt: Wekerlei Fejlesztő-műhely.

Az óvodáskorban elkezdett rendszeres iskola előkészítő foglalkozásokkal elkerülhetők a tanulási zavarok, amik ma Magyarországon minden ötödik gyermek életét megkeserítik! A tanulást meghatározó képességek az óvodás korban, ezen belül az 4-7 éves kor között fejlődnek a legintenzívebben, hiszen a gyermek idegrendszere ebben az időszakban a legszenzitívebb.

Iskola előkészítő foglalkozásaink alkalmával színes, változatos és egyénre szabott programmal fejlesztjük a gyerekeket annak érdekében, hogy zökkenőmentesen kezdhessék meg iskolai életüket. A fejlesztések játékos keretek között zajlanak, mégis komplexen fejlesztik az idegrendszert, felkészítve a gyermeket az iskolai elvárásokra.

A foglalkozások eredményeképpen javul a gyermek:

• finom - és grafomotorikája, valamint szem-kéz koordinációja, így rajzolni kezd/szebben fog rajzolni;
• mozgáskoordinációja, ezzel mozgása összerendezettebbé és harmonikusabbá válik;
• térbeli- és időbeli tájékozódása, mely nagyban befolyásolja matematikai teljesítményét;
• szókincse és kifejező képessége, így sikeresebbé válik a szóbeli feladatok megoldásában is;
• szocializációja: idegrendszerileg rugalmasabbá válik, így könnyebbé válik a beilleszkedés, illetve az új helyzeteket is jobban kezeli majd.

A foglalkozás rendszeressége: szombatonként 9:00-11:30 vagy 15:00-17:30

A foglalkozás időtartama: 150 perc/alkalom

Létszám: max. 9fő

A következő bejegyzés Iskolára hangoló (5-7 év) megjelent itt: Wekerlei Fejlesztő-műhely.