Amikor az orvostól, vagy a gyermekkel foglalkozó pedagógustól azt hallják a szülők, hogy a gyermeküknél idegrendszeri éretlenség gyanítható, akkor az általában nagyon megijeszti őket. De mit is jelent ez a kifejezés és milyen tünetei vannak?

Az idegrendszeri éretlenség azt jelenti, hogy valamely területen kisebb hiányosság tapasztalható a gyermeknél, ami fejlődésbeli elmaradást (mozgásban, beszédben, esetleg magatartásban) vonhat magával, miközben a gyermek értelmi képességei normális, vagy akár koránál fejlettebb is lehet.

Az idegrendszeri éretlenségre utaló jelek és tünetek:

• szülés során fellépő, akár csak kisebb mértékű oxigénhiány (nyakra tekeredett köldökzsinór, elhúzódó vajúdás, hosszú kitolási szakasz);
• elakadás a szülőcsatornában, („nem sírt fel azonnal”, „születése után sokáig lila volt”);
• megkésett, vagy éppen felgyorsult mozgásfejlődés („mindent az utolsó pillanatban csinált”; „lusta baba”; „nem akart kúszni és mászni sem, inkább felállt”);
• viselkedési problémák (nehezen kapcsolódik a kortársakkal, holott a felnőttekkel könnyen teremt kapcsolatot);
• nem beszél, pedig már elmúlt 2 éves (a megkésett beszédfejlődés időpontja fiúknál: 2,5 éves, lányoknál 2 éves kor után);
• „rossz nézni, ahogy mozog”; „mindent elront”; „mindennek nekimegy”;
• „indokolatlanul sokszor megbotlik”.

Amennyiben gyermeküknél az alábbi tünetek közül akár csak egyet is tapasztalnak, érdemes egy általános mozgásvizsgáltra eljönniük, hogy kiderüljön, gyermeküknek tényleg szüksége van-e fejlesztésre. Ha igen, akkor milyen rendszerességgel, milyen típusú csoportban érdemes azt elkezdeni?

A mozgásfejlesztést és a csoportba-integrálást anamnézis felvétele és mozgásvizsgálat előzi meg annak érdekében, hogy minél részletesebb képet kapjunk a gyermekről és fejlesztendő területeiről. A felmérésre a gyermek szüleivel (vagy akár csak az egyik szülővel) érkezik, a vizsgálatot a gyermek kiegyensúlyozottságának érdekében, a szülő(k) jelenlétében végezzük, de a vizsgálatot záró beszélgetésen csak a szülő van jelen.

Az Anamnézis lapot a vizsgálatot megelőzően, e-mailben küldjük el a szülőknek, hogy legyen idejük átgondolni és minél részletesebben megválaszolni az abban szereplő kérdéseket. Az Anamnézis lap részletesen rákérdez a terhesség lefolyására, a szülés körülményeire, a baba korai fejlődésre és az esetleges csecsemőkori betegségekre. Külön kérdés foglalkozik a kúszással, mászással, járással, illetve a gyermek jelenlegi állapotával. Rákérdez a beszédindulás kezdetére, annak jellemző vonásaira, valamint a szobatisztaság kialakulásának kezdetére is.

Az anamnézis felvételét követi a mozgásvizsgálat, mely nagyjából egy órát vesz igénybe. A felmérés során képet kapunk a gyermek koordinációjáról: részletesen vizsgáljuk a nagymozgásokat, rugalmasságot és egyensúlyt, hiszen ez a három részterület a koordináció alapját képezi. Felmérjük a gyermek térbeli tájékozottságát, és azt is, hogy mennyire képes követni az instrukciókat. Eközben képet kapunk a gyermek viselkedéséről, figyelmének tartósságáról és irányíthatóságáról is.

A vizsgálat eredményeképpen megtudjuk, hogy melyik mozgásfejlődési szakaszban történtek zavarok, mely képességterületeken teljesít gyengébben a gyermek. Ezek adják meg az alapot a további fejlesztéshez.