Az Alapozó Terápia fejlődéstani szemléletéből adódik, hogy terápiás regresszióval dolgozik. Kialakulásának oka, hogy a mozgásokkal ismételjük, modellezzük a fejlődés korábbi szakaszait.

„Nemhogy kerülendő, de kívánatos ahhoz, hogy lényeges javulást, változást érhessünk el. Újra kezdeni csak a kezdettől lehet” (Bálint Mihály – orvos, pszichoanalitikus)

Terápiás regresszió

De mi is az a regresszió?

A terápia hatékonyságának jele. Ekkor a gyerek egy, az életkoránál alacsonyabb fejlődési fokra tér vissza, oda, ahol korábban az elakadás történt, így a hiányok az alapoktól feltöltődhetnek. Ha hasonlattal szeretnék élni, akkor azt mondhatnám, hogy a rosszul felépített házat is az alapokig kell visszaépítenem ahhoz, hogy biztos, stabil alapra tudjam az építkezést újra elkezdeni. A terápia során a gyereket a fejlesztéssel kihozzuk a fejlődési zsákutcából, a regresszió utáni lépcsőfok stabilabb alapot jelent a fejlődésre, mint az eddigi „hézagos” állapot.

A regresszió az idegrendszeren keresztül érinti a gyermek testi és lelki állapotát is. A fejlődésben bizonyos készségek visszaeshetnek, eltűnhetnek, akár több területen (de nem feltétlenül; előfordulhat, hogy egy terület érintett) is pl. mozgás, beszéd, szobatisztaság, viselkedés stb. A regresszió normális folyamat, a fejlődésben gyökerezik, és az alkalmazkodást szolgálja.

Mi váltja ki?

– földön végzett gyakorlatok

– csecsemőkori mozgások

– relatív túlterhelés

– folyamatos terhelés

– monotónia

Mikor és hányszor várható?

a terápia megkezdését követően, egy-két hónap után jelentkezik először (nagyok az egyéni eltérések; előfordult már olyan is, hogy két-három alkalom után megjelentek az első regressziós tünetek)
szeptemberben induló csoportoknál:
első regresszió: október vége, november eleje
második regresszió: február közepe

2-6 hétig tart (mélypont kb. 3 héten)
több éves terápia során 4-5 fázisra számíthatunk
az első regresszió a leghosszabb és a legmélyebb
betegég esetén, a betegség hosszával megegyezően tolódik ki ez az időszak

Tünetek:

1. Korábbi életszakaszokra jellemző fejlődéslélektani megnyilvánulások:

– ujjszopás

– tárgyakhoz való kötődés

– nyalogatás, szopogatás

– nyafogás

– hempergés, pörgés, funkcióöröm stb.

– „el kell vele játszani, hogy megszületik”

– kisgyerekként (1,5 és 3 évesen is volt ilyen korszaka) nehezen tudott kakilni, most újra ez a probléma és hiába ad neki az orvos hashajtót, nem nagyon segít  pszichés probléma!

2. Érzelmek, elhárítási mechanizmus:

A gyermek fantáziálása, szerepjátékai árulkodnak arról, hogy hol tart a feldolgozásban, milyen eszközöket használ (pl.: indián, cirkuszigazgató,balerina stb.)

– anyához kötődés

– megkapaszkodás

– sírás, hiszti, dührohamok

– nyugtalanság, zizegés

– dac/”nem” korszak

– labilitás, érzékenység

– nyugtalanság, figyelemzavar

– védelem, babusgatás igénye

– félelem a kudarctól

– árulkodás

– agresszió

– „kicsi akarok maradni…”

– „kisbaba vagyok, vegyél föl”

– „cumisüvegből szeretnék inni”

– érzelemkifejezés: „szükségem van rád, szeretlek”

– „ölelj meg!”

– „Veled szeretnék aludni!”

– nő az alvásigény is (mint a babáknál)

– „ A szokásos októberi regresszió ismét elérte H.-t. Napközben többször becsurgatott az elmúlt héten, éjjel pedig 2x is bepisilt. Sokkal nehezebben megy a tanulás és állandóan bandzsit a fáradtságtól.“

3. Teljesítményzavarok:

– iskolai követelményekben, írásban, olvasásban

– koncentrációs problémák

– mozgásteljesítmény visszaesésben

– önállóság terén

4. Pszichoszomatikus tünetek:

– tic, ujjszopás, körömrágás, bepisilés, hasfájás, fejfájás, hajcsavargatás, köhécselés, gyakori nyelés, pislogás, vakarózás

5. Magatartásbeli megnyilvánulások:

– infantilis viselkedés

– „semmi sem jó”

– koncentrációs gyengeség

– bezárkózás, vagy impulzivitás

– mozgékonyság, csapongó figyelem

– dac-korszak (lehet pozitív is)

6. Beszédben jelentkező tünetek:

– gagyogás, babaszavak, selypítés

– „Miért”, „mi ez?” korszak

– dadogás, hadarás

– hangos kitörések, visítás, kiabálás

Pozitív megnyilvánulások!!

– oldottság, felszabadultság

– mesél a gyerek, megnyílik, megfogalmazza érzéseit, kívánságait

– testvéreivel rendeződik a viszonya, képes lesz kapcsolatot teremteni

Mit tehet a szülő?

Fontos, hogy a regressziós tüneteket nem kóros tünetként kell értelmezni! Ugyanis segítik a gyereket, ezért teret kell adni nekik. Természetesen, amit korábban sem engedtünk a gyereknek, azt ezután se engedjük! (pl: agresszív, verekszik stb.)

Mindenekelőtt megértést és szeretetet kérünk a szülőktől, hiszen a gyerek maga is érzi, hogy valahogy nem „stimmel” vele valami. Ilyenkor még fontosabb, hogy a gyerek mellett álljunk, igyekezzünk átérezni a helyzetét és segítsünk neki túljutni ezen az időszakon. Beszélgessünk vele, kérdezzük meg, hogy mit érez?! Bíztassuk, segítsük, dicsérjük sokat, de legyünk következetesek! A regresszióban általában minden gyerek „bújósabbá” válik, ezért fontos az érintés, a simogatás és elsősorban az érzelmi támasz.

Wekerlei Fejlesztő-műhely

A Wekerlei Fejlesztő-műhely már több mint 10 éve várja azokat a gyerekeket, akik mozgásukban, beszédfejlődésükben elmaradtak, vagy tanulási (dyslexia, dysgráfia, dyskalkúlia), magatartásbeli zavarral (figyelemzavar, hyperaktivitás, ADHD) küzdenek, esetleg kiemelkedő képességeik miatt tehetséggondozásban részesülnek.

Nálunk minden család megtalálja a számára leginkább testhezálló foglalkozást, legyen az korai fejlesztés, játék, terápia, iskola előkészítés, pszichés fejlesztés, vagy tehetséggondozás. Szakképzett és elhivatott szakembereink segítenek megteremteni gyermekének az optimális fejlődéshez szükséges feltételeket, hogy a mindenki által várt pozitív változás minél látványosabb lehessen.

Vizsgálatok

Ha bizonytalan abban, hogy gyermeke elég jól fejlődik-e, készséggel elvégezzük a szükséges vizsgálatokat és tanácsot adunk a továbbiakra vonatkozóan.

A vizsgálat előtt kitöltendő anamnézis lapok a következő oldalről tölthetők le:

Anamnézis lapok gyermek fejlődési felméréshez

Ossza meg másokkal is!